2012. január 18., szerda

Zabpelyhes csokis keksz

Már régóta a konyhaszekrényben árválkodott a zabpehely. Vettem, hogy legyen, de igazából nem vagyok oda érte, ezért próbáltam hasznosítani. Mivel a csoki csúszik, éreztem, hogy ezzel a kombinációval nem lehet probléma.




Hozzávalók: kb. 40 darabhoz

-15 dkg vaj
-csipetnyi só
-12 dkg cukor
-1 tojás
-15 dkg zabpehely
-10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
-10 dkg étcsokoládé (most fele étcsoki, fele apróra vágott narancshéj)
- fél tasak sütőpor

Elkészítés:
- A puha vajat a sóval habosra keverjük, majd a cukorral szintén kikeverjük. Tojást hozzáadjuk.
-Belekeverjük a sütőporral,zabpehellyel elkevert lisztet, a csokit és a narancshéjat.
-Majd hűtőbe tesszük 1/2-1 órára.
-Kis gombócokat formázunk, széles pengéjű késsel korongokká lapítjuk őket, majd sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük őket.
-Előmelegített, 170-180 ˚C-os sütőben kb. 12 perc alatt készre sütjük őket.




Eredeti recept innen

2012. január 12., csütörtök

Boldog új esztendőt! Boldog szülinapot, Öcsikém!



Öcsém szülinapjára készült ez a csíkos-csokis torta. Nem egészen ilyet akartam készíteni, de  a neten való kutakodás közben leltem rá, és megtetszett. Étcsokis, gesztenyés és tejcsokis krémmel, kevés tészta, sok-sok krém :-) Receptet nem írom le, hisz a forrást úgyis megjelölöm, sőt két helyen is megtaláltam.
Amivel kiegészíteném, a torta palástjára "szabott" piskótadarabok kicsit "összemennek", én ezzel nem számoltam, pedig már nem is volt langyos a piskóta, mikor béleltem a tortaformát (nálam kartonpapírból). Szóval érdemes pár mm-t ráhagyni.
Illetve még annyi, hogy nekem az étcsokis krém kicsit kemény lett, a többibe már kevesebb mascarponét raktam (mivel már a zselatin fixet nem tudtam kivarázsolni a krémből).




Forrás:
http://mennyeimanna.blogspot.com/2008/07/csokimousse-gesztenyemousse-torta_31.html
http://www.macikonyha.com/2007/03/csokimousse-gesztenyemousse-torta.html

Na, jó...

Lesz blogom, mert szinte mindenkinek van, nem lesz blogom, mert szinte mindenkinek van...ez tart úgy 2 éve...aztán csak lett, vagyis inkább lesz. Egyébként a fő ok: magam noszogatása. Notórius halogató vagyok, aztán a cél előtt begyorsulok,  ez nem jó, nagyon nem. Ezt a családom is, leginkább a férjem tudja megerősíteni. Próbál a nagyobb események előtt lebeszélni legalább a fele tervemről, aztán ha feladta, inkább elkerül, mert úgy mindenki jobban jár :-)
Szóval úgy tervezem, hogy a blog írása, ill. nem írása, majd sürgetni fog, és a tervezett dolgaim testet öltenek :-)...no, majd meglátjuk.